NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Szaktanácsadás

Intézetünk Országos Mezőgazdasági Műszaki Szaktanácsadói Központként is működik, ezen az oldalon olvashatják aktuális előadásainkról és tanfolyamainkról. További információ:

Mészáros György
Tel. 28-511-632 (Barnáné)
Fax: 28-511-698
e-mail: meszaros@fvmmi.hu 

Mgi. gépek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági követelményei

Az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit. Munkaeszközt forgalomba hozni, importálni, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit és ez a gyártó, külföldről behozott termék esetében az importáló, importáló hiányában az üzemeltető az általános minőségtanúsítás keretében tanúsítja (tanúsíttatja). A 21/1998.(IV.17.) IKIM rendelete a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról foglalkozik a megfelelőség tanúsításával és a „CE” jelölés elhelyezésével a gépeken.

Szálastakarmányok betakarítása

A kérődző állatállomány etetésére szánt szálastakarmányokat Magyarországon a különböző fűfélékből és egyéb alkotókból álló gyepek, a lucerna, vöröshere, valamint a herefélékből és fűfajokból álló füves keverékek adják. A hazai időjárási viszonyaink mellett a gyep első kaszálásából általában jó minőségű széna készíthető, míg a második növedéket legcélszerűbben legeltetéssel hasznosítják. A pillangósok esetében azonban alapvetően más a helyzet. A legtöbbször négy alkalommal betakarításra kerülő lucernánál az első és a negyedik kaszálás általában csapadékos időszakra esik, így csak a második és a harmadik növedékből lehet jó minőségű szénát készíteni. A beltartalmi értékek minél jobb megóvása, a veszteségek minimális értékre való csökkentése érdekében a fűfélék és a pillangósok közötti morfológiai különbségek miatt azonban eltérő betakarítási, tartósítási és tárolási technológiákat kell alkalmazni. A betakarítási technológiák az agrotechnikai követelmények, valamint az alkalmazott gépek konstrukcióinak különbözőségében térnek el egymástól.

Szarvasmarha istállók természetes szellőztetése

Az állatjóllétre vonatkozó ismert hazai jogszabályok és EU direktívák egyre szigorúbb követelményeket fogalmaznak meg, melyeknek számos klimatikus vonzata is van. A jogszabályoknak és direktíváknak való megfeleléskor a hazai viszonyok és megoldási lehetőségek feltárása, közreadása egyre sürgetőbb feladat. Ismert tény, hogy az elmúlt évtizedekben a nagyüzemi tehenészetek többségében technológiai váltás zajlott le, a tehenészetek áttértek a kötött tartásról a kötetlen tartásra. Közben, a régi szarvasmarha istállók, gondozói igényekhez kialakított zártsága mit sem változott. A kötetlen tartású istállók az ott tartózkodó tehéncsoportok klímaigényéhez alakítandók

A betakarításhoz kapcsolódó szállításszervezés

Az átalakult, megváltozott birtokviszonyok magukkal hozták a termelő gazdálkodások számának növekedését, ezzel azonban gazdasági méretek jelentősen lecsökkentek. A mezőgazdaságban, különösen a növénytermesztés területén a termelési volumen, vagyis az anyagmozgatási feladat mértéke nem változott. A mezőgazdasági anyagmozgatásban jól szervezett és a korábbi gépesítési színvonalnak megfelelő szállító géplánc műszaki elemeinek többsége elavult, melynek korszerűsítése, felújítása szükséges. Ez a probléma különösen az újabban alakult és bérelt területen működő vállalkozásokra – a munkavégzés folyamatában – hárít nehéz terheket. A betakarítási munkák végrehajtásakor alkalmazott anyagmozgatási eljárások jelentősége nem csökkent, sőt jelentőségét tekintve napjainkra már nemcsak, mint kiegészítő technológiai folyamat jelentkezik, hanem a műszaki adottságok és lehetőségek kihasználásával párhuzamos műveleteket jelent magával a betakarítással is. A gabonafélék betakarításakor a szükséges anyagmozgatási elemek nemcsak magára a főtermékre (szemtermés) vonatkoznak, hanem a gazdálkodási terület kiszélesedik a melléktermékre (pl. szalma) is. A betakarításhoz szorosan kapcsolódó anyagmozgatási feladatok nem fejeződnek be a területről történő beszállítással, hiszen ezt követően a telephelyen, magtárakban végzett tisztítási, tárolási munkálatok számos anyagmozgató berendezést igényelnek.

A cukorrépa betakarítás módszerei

Az elmúlt másfél évtizedben megváltozott gazdasági körülmények, a szerkezetváltás, a termelői és ipari privatizáció a cukorrépa-termelésben – ezen belül a betakarítás gépesítésében – is jelentősen éreztették hatásukat. A cukoripari privatizáció után kialakult érdekcsoportok – a francia Eradyane Béghin-Say (majd a 2003. évtől a német NORDZUCKER), az angol Eastern Sugar, valamint az osztrák AGRANA – a cukorrépa-termesztés gépesítését is meghatározóvá tették. Ennek megfelelően, az elmúlt években a cukorrépa-betakarítás gépesítésében is jelentős műszaki fejlesztés következett be, valamint technológiai váltásokra is sor került. Így a cukorrépa betakarításában – a ’90-es évek közepéig általánosan ( 90 %-ban) alkalmazott kétmenetes betakarítási technológiák helyett – előtérbe kerültek az egymenetes, 6-soros, magajáró, gyűjtőtartályos betakarítógépekre alapozott technológiák. Az elmúlt évben a termőterület több mint 70 %-án már ilyen gépek dolgoztak. Az újabb gépfejlesztések és beruházások már az egyre jobban elterjedő – a táblaszéli depózást is megvalósító – kétfázisú betakarítási technológiákhoz igazodnak.

Gyökérzöldség termelési és betakarítási technológiák gépei

A gyökérzöldségfélék termesztése Magyarországon mintegy 3-4000 hektáron folyik. Ennek túlnyomó része sárgarépa, kisebb része petrezselyem, pasztinák, és egyéb gyökérzöldségféle. A sárgarépa, petrezselyem és pasztinák termesztés technológiája - gépesítés szempontjából - szinte teljesen azonos. A technológiákhoz alkalmazott speciálisnak minősíthető gépeket az FVM MGI megvizsgálta, e vizsgálatok képezték az itt közölt információk alapját. A gyökérzöldségeket különböző célra termeszthetik. A kora tavaszi ellátásban a csomózott, a későbbiekben a mosott lombtalan sárgarépának és petrezselyemnek van szerepe a friss fogyasztásban. A kései fajtákat vagy a konzervipar számára, vagy tartós tárolás céljára termesztik. A termesztési módoknak megfelelően különbözhet az alkalmazott gépesítési megoldás is. Ez az anyag a konzervipari és a tárolásra szánt gyökérzöldség gépesített technológiájával foglalkozik, amely a legnagyobb jelentőséggel bír a hazai gyökérzöldség termesztésben.

A 60-70 kw tel., univerzális traktorok kiválasztásának alapjai

A traktort alapvetően a mezőgazdaság vonóerő kifejtést igénylő tevékenységeinek ellátására fejlesztették ki, de már a kezdetektől fogva mint mobil erőforrást is alkalmazták. A traktorokkal szemben támasztott sokoldalú követelmények kielégítésére való törekvés, valamint a gazdaságos kihasználhatóság iránti igény miatt a traktorok két fő irányba fejlődtek: Az egyik arra irányult, hogy a traktor a munkák egy bizonyos körére, vagy egy-egy növénykultúra termeléstechnológiai műveleteinek minél tökéletesebb elvégzésére legyen alkalmas, így alakultak ki a célgépek. A másik fejlődési irányt az univerzalitásra való törekvés jellemezi, ez vezetett az un. univerzális traktorok kialakulásához. A mai, univerzális traktorok a teljesítmény leadó tengelyek, a kihelyezett hidromotorok, munkahengerek révén valódi univerzális erőforrásokká alakultak. Ily módon a traktorokba épített motor teljesítménye egyrészt a traktor vonóképessége révén vontatási teljesítményként, másrészt TLT és hidraulikus (kis részben elektromos) teljesítményként hasznosul. Ezzel alkalmassá váltak arra, hogy a vonóerő kifejtéssel egyidejűleg mechanikus és hidraulikus működtetésű munkagépeket, eszközöket hajtsanak meg.

Biotikus és abiotikus károk akácon

Dr. Hirka Anikó – Dr. Koltay András; Kiadja: Erdészeti Tudományos Intézet; "Az abiotikus károk számos fajtája előfordulhat az akác állományokban. Ezek közül azonban a fagykárok jelentősége a legnagyobb. Elsősorban az ősszel jelentkező korai fagyok okoznak igen súlyos veszteségeket a még be nem fásodott hajtások elpusztításával. Ugyancsak gondot okozhat a késői fagy, amikor a megindult fejlődés időszakában jelentkezik komoly hideg. Emellett a kemény téli fagyok is veszélyeztetik az akácot. A fagykárok következményeként számos fertőzési kapu nyílik a különféle kórokozók és károsítók számára. Éppen ezért feltétlenül kerülni kell az ismert fagyzugos területeket akác telepítések céljára. Ugyancsak gondosan kell megválasztani a termőtalajt is telepítés előtt, mert számos esetben a termőhely helytelen megválasztása következtében gyengülnek le az állományok."

 További információt a fenti elérhetőségen kérhet.

Biotikus és abiotikus károk nyárakon

Hirka Anikó, Koltay András és Csóka György; Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály; 3232 Mátrafüred, Pf. 2.; \"Az abiotikus károk közül a nyárakat leginkább érintő kárforma az aszály. Ez tömeges korai lombvesztést idézhet elő, amelynek eredményeként a fák legyengülnek, és fogékonyabbá válnak más kórokozókkal, illetve károsítókkal szemben. A kora tavaszi illetve kora téli időszakban jelenthet komolyabb veszélyt a fagy. A fiatal illetve a még be nem fásodott hajtások igen érzékenyek a fagykárokra. A téli kemény fagyok kéregrepedéseket, fagyléceket idézhetnek elő, ami a törzsek szerkezeti károsodásán túl, fertőzési kaput nyithat más károsítók számára. A nyári időszakban esetenként előforduló jégverés a vékonyabb kérgű ágakon, hajtásokon okozhat tömeges méretű mechanikai sérüléseket, ami ugyancsak a további fertőzéseket segíti elő. \"

 További információt a fenti elérhetőségen kérhet.

Biotikus és abiotikus károk tölgyeken

Szerzők: Dr. Hirka Anikó – Dr. Koltay András ; Erdészeti Tudományos Intézet, Erdővédelmi Osztály ; 3232 Mátrafüred, Pf. 2.; \"Cserebogarak elleni védekezés: Csemetekertekben és új erdősítésekben részleges vagy teljes talajfertőtlenítéssel, főleg az oxamil és karbofurán tartalmú szerekkel. A vegyszereket 15-20 cm-es mélységbe kell beforgatni, talajelőkészítéskor. A pajorkárok megelőzésére azonban a rajzó imágók elleni védekezés az egyik leghatékonyabb módszer (lásd lombfogyasztók).\"

 További információt a fenti elérhetőségen kérhet.

Baromfi takarmányozásának alapjai

Ökológiai gazdaságban és a szabadtartásban nevelt baromfi takarmányozásának alapjai; Írta: Kőrösiné dr. Molnár Andrea ; Kiadja: Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet; \"Az alternatív gazdálkodásban alkalmazott takarmányozás egy minőségi áru előállításának eszköze. A speciális fogyasztói igények megvalósítása érdekében szigorú, az iparszerű baromfitartás gyakorlatától eltérő előírások szerint kell a baromfit takarmányozni. Kiemelkedően fontos szempont, hogy az ökológiai és szabadtartásban biztosítani kell az állatoknak az éhezéstől és szomjazástól mentes élethez való jogot, ami a takarmányhoz és az ivóvízhez történő mindenkori szabad hozzáférést jelenti. A tartási idő bármely szakaszában csak az a hizlalási módszer alkalmazható, ami nem okoz visszafordíthatatlan elváltozásokat az állat szervezetében. Az állatok kényszertáplálása tilos. Általános előírás, hogy az alkalmazott takarmány kevésbé koncentrált (kisebb az energia-, a fehérje- és a vitamintartalma), mint ahogy az intenzív baromfitartásban szokásos. \"

 További információt a fenti elérhetőségen kérhet.

Bogyósgyümölcs fajtaválaszték 2004-2005.

FERTŐDI GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI KUTATÓ-FEJLESZTŐ INTÉZET KHT.; BOGYÓSGYÜMÖLCS FAJTAVÁLASZTÉK 2004-2005 ; Szerkesztette: Dr. Dénes Ferenc - Dr. Kollányi László - Füzi Boglárka ; \"PIROS-FEHÉR RIBISZKE - BLANKA ; Származása: Jozef Zwopa állította elő 1964-ben a Bojnicei Gyümölcs és Dísznövény- Kutató Intézetben. A fajta fenntartója Häberli Gyümölcs-Csemete Centrum Kft. 1996-ban kapott állami elismerést.\"

 További információt a fenti elérhetőségen kérhet.

Az alternatív baromfitartás állategészségügyi kérdései

Kiadja: Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Gödöllő; Írta: Dr. Barna Judit;

 További információt a fenti elérhetőségen kérhet.
Honlapkészítés: Gigahertz Hungary Kft.